Őszi csendesdélután a Buenos Airesi magyar református templomban

Apák napjának, június 17-ének délutánjára hirdette meg csendesdélutánját az Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház. A Buenos Aires Belgrano negyedében fekvő templomban ezen a délelőttön spanyol nyelvű istentisztelet volt, melyen megemlékeztek Dobosi Szabó Lászlóról, a gyülekezet tíz éven át volt főgondnokáról. Ezután közös ebéd következett az alagsorban. A menü paprikás csirke volt galuskával, uborkasalátával, a „postre” (édesség) pedig somlói galuska. Ezt követően egy kis baráti beszélgetés után a résztvevők visszamentek a templomba, ahol időközben szorgos kezek felszerelték a csendesdélután kellékeit. Az alkalmat vezető Tóthné Bede Krisztina nagytiszteletű asszony családias hangulatban köszöntötte azokat, akik itt maradtak, hogy délutánjukat is Isten Igéjére szánják, köztük Schirl Ilonka nénit, a gyülekezet 99 éves presbiterét. Ez után énektanítás következett. Két modernebb éneket tanult a közösség, és egy kevéssé ismert énekeskönyvi éneket. Ezután videóról megtekintettük a Kicsoda Jézus című filmet, magyar szinkronnal. Az elgondolkodtató alkotás megtekintése után szünet következett, a gyülekezet asszonyai által sütött süteményeket, szendvicseket fogyasztották el tea és kávé kíséretében. Utána újból kis éneklés következett, majd a nagytiszteletű asszony tartott előadást Ki vagyok én Krisztusban? címmel. Ez után beszélgetés következett, melyen komoly kérdések és mélyenszántó gondolatok kerültek felszínre. Körülbelül délután fél ötkor került sor a záró áldásra. Tavasszal (októberben vagy novemberben) ismét szeretnénk rendezni a mostanihoz hasonló együttlétet.

Dobosi Szabó László rövid életrajza

(írta: Puricelliné Dobosi Szabó Éva)

Dobosi Szabó László 1907. június 15-én, Nagyacsádon született. Műszaki és építészmérnöki oklevelét a magyar királyi József Nádor Műsuaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte.

Magyarországi munkái voltak a Ferihegyi repülőtér 1. terminálja, a városmajori református templom, és a háború alatt 52 hadikórház.

1944-től Németországban portréfestészettel foglalkozott.

1949-től Argentínában élt feleségével és három gyermekével. Itt alapítója volt a Magyar Szabadegyetemnek és a Mindszenty Akadémiának, aktív tagja a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, a Magyar Mérnök-világszövetségnek, és több mint tíz even át főgondnoka a Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyháznak.

Argentínában festészettel foglalkozott, több mint száz portrét alkotott. Miután megtanult spanyolul, tanárrá nevezték ki a La Platai Katolikus Egyetemre és a Mar del Platai Műszaki Egytemre.

A második vatikáni zsinat után több katolikus templom oltárát építette és alakította át. Az egyházi művészet egyik legjobb szakembereként tekintettek rá.

Néhány hely, ahol fennmaradtak művei:

- Olavarríaban, a Montevigganoi Miasszonyunk modern temloma

- A Mar del Platai katedrális Mária-oltára

- A Moróni katedrális oltára

- A Juárezi templom oltárának átépítése

- A Colonia Hinojoi, Solaneti, Urribelarreai, Junini és több más templom oltárának átépítése

Közel kilencvenéves korában, 1997-ben Buenos Airesben hunyt el.

Megemlékezés Dobosi Szabó Lászlóról

Június 17-én, (az argentinai) Apák Napján a buenos airesi magyar református templomban megemlékezést tartottunk Dobosi Szabó László születésének 100., hálálának 10. évfordulója alkalmából. Az ez alkalommal spanyol nyelvű igehirdetés után – melyet Gabriel Miraz argentin lelkész tartott – a gyülekezet lelkésze, Tóth L. Kristóf ismertette röviden spanyolul az építészmérnök és festő életútját, kiemelve legjelentősebb munkáit, a budapesti Ferihegyi Repülőtér I. termináljának épületét és a városmajori református templomot, valamint Argentínában több katolikus templom oltárának meg-, illetve átépítését, valamint hogy több mint tíz éven át a gyülekezet főgondnoka volt. Ezután Puricelliné Dobosi Szabó Éva, a gyülekezet titkára személyes emlékeit idézte fel édesapjáról. Az Istentisztelet a megszokott módon, áldással és a Himnusz eléneklésével ért véget. Az alkalmon részt vett a gyülekezet és a család tagjain kívül a buenos airesi magyar kolónia több vezető képviselője, köztük Fóthy István, a Mindszentynum elnöke és kedves felesége is.

Chacoi látogatás

Június második hétvégéjén, 8-10-ig az Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház lelkésze ellátogatott Chaco tartományba, a Villa Angelában és Coronel du Gratyban élő magyarokhoz. Az utazás lehetőségét az adta, hogy a Coronel du Graty szüreti bálra meghívást kapott a Buenos Airesi magyar néptáncegyüttes Regős (felnőtt), Tilinkó (gyerek) és Oleander (senior) csoportja. Velük együtt kelt útra a lelkész is. A hosszú utazás után – Chaco Buenos Airestől észak-északnyugatra, mintegy ezer kilométerre fekszik – a megérkezéskor mindenkit nagy szeretettel fogadtak. Az ebéd után a tánccsoport próbálni indult, a lelkészt és a csoporttal tartó fotóriportert a Villan Angelai Magyar Klub elnöke, Esteban Vajda vitte magával. Vele meglátogattak egy falut, ahol „paisanos”, azaz „földiek” laknak (az őslakosok politikailag korrekt megnevezése a „pasiano/a”). Itt a lelkész beszélgetett pastor Ruizszal, a helyi evangélikál gyülekezet pásztorával, és átadta a Gyülekezet gyerekjátékokból álló adományát. Ezután a pásztorral tettek a telepen egy rövid körutazást, melynek során rev. Ruiz megmutatta az elmúlt időszakban megvalósított fejlesztéseket (vízmű, egészséges téglaházak, villany). Ezt követően La Tigra faluba mentek, ahol egy nazarénus gyülekezetet látogattak meg. A Buenosi reformátusok adományának másik része, a gyerek- és felnőttruhák ide kerültek. A pásztorral, Molnár Imrével egy kicsit magyarul is lehetett beszélgetni. Az 1957-ben érkezett lelkész azonban teológiai kérdésekről már inkább spanyolul tudott csak beszélni. A Buenosi lelkész azonban elég jól megértette már ezt is, úgyhogy egész napnyugtáig tartott az eszmecsere. Ezután visszaautóztak Villa Angelába, ahol meglátogatták a közel 90 éves Faggyas Juliska nénit, aki kilenc éves korában került Kárpátaljáról Argentínába, és ma is ottani tájszólással beszél. Este a szomszéd faluba, Coronel du Gratyba voltak mindnyájan hivatalosak a szüreti bálra. A műsorban fellépett a helyi magyar néptánccsoport, a Buenos Airesi néptáncosok, de volt szépségverseny is (a nyertes lány nagyszülei magyarok voltak). A szervezők külön köszöntötték és a város címerét ábrázoló fatáblával ajándékozták meg Bonapartian Eduardot, a Regős csoport művészeti igazgatóját és Tóth L. Kristóf református lelkészt is. Itt került kihirdetésre a másnapi református Istentisztelet is.

Vasárnap fél tizenegyre a Villa angelai magyar klub épületébe hirdették meg az Istentiszteletet. Az argentin szokások szerint negyed tizenkettőkor kezdődött el az alkalom, melyen mintegy húszan vettek részt (előző nap szüreti bál volt!). A teljes Istentiszteletet két nyelven tartotta a lelkész. Utána az alkalmi gyülekezet közösen megebédelt (szokásos argentin ebéd: roston sült hús és saláta), közben testvéri beszélgetésbe merült. Az ebéd fénypontja a dobostorta volt, amelyet Faggyas Juliska néni lánya, Szalma Gizella néni készített, és dobosabb volt a pesti dobosnál. Ezután a pakolászás következett, mert a busz délután ötkor indult Coronel du Gratyból. Az intenzív hétvégétől valamennyien jól elfáradtunk, de nagyon érdemes volt, úgy néptánc, mint lelkészi szemszögből nézve. Hétfő hajnalban értünk vissza a kiindulási helyre, az olivosi Hungária Klubhoz.