Nagypéntek délután az Úr csodás kora őszi idővel ajándékozta meg a menet résztvevőit. A Szent Patrik plébániatemplomban gyülekeztünk, majd egy ének eléneklése után elindultunk. A menetet egy kisbusz vezette, melyek tetején hangszórókból áradt az Úr dicsőítése, melyet egy presbiteriánus lelkész vezetett. A kisbusz mögött egy keresztet vitt egy testvér, egy másik pedig egy Bibiliát. Semmilyen felekezetre utaló jelkép nem volt a menetben. 
A hosszú hétvége miatt is kis forgalmú Echeverría utcában lassan, énekelve értünk el az első megállóig, ahol a helyi lelkész, az Evangéliumi Luteránus Egyház (Iglesia Evangélica Luterana) pásztora tartott rövid reflexiót. Utána tovább haladtunk. Minden rendőri biztosítás nélkül – bár a felvonulást a szervezők bejelentették – békésen sétáltunk tovább. Az autósok szó nélkül vártak 5-10 percet, míg az imádság befejeződött, vagy halkan visszatolattak és kerülőutat kerestek. Senki nem bosszankodott, hogy teljes szélességben elfoglaltunk egy utcát. Amikor a magyar református templom utcájához értünk, egy pillanatra megtorpant a menet, mert a szervezők elfeledkeztek arról, hogy a Freire utca csak egy darabon kétirányú. Természetesen ez sem okozott nagy gondot, az út jobb felére húzódtunk, a templomunk előtti utcarészre pedig a kisbusz a contramano, azaz az egyirányú utca ellenére szemből behajtott és a templommal szemben megállt. Itt az általam két-háromszáz fősre becsült menet előtt felolvastam egy igerészletet, mégpedig a János 13,31-35-öt, röviden elmondtam a szeretettel kapcsolatos gondolataimat, majd egy mondatban imádkoztam. Presbiteriánus lelkész barátom javaslatára elmondtam azt is, hogy ötven éves a gyülekezet jelenlegi helyén.
Utána, miközben a menet lassan továbbindult, többen érdeklődtek a gyülekezet, az Istentiszteletek időpontja iránt. A menet a La Pampán át az Iglesia Evangélica Alianza Cristiana y Misionera Argentina (kb. Argentin Missziós és Szövetségi Keresztyén Egyház) épületéig haladt, ahol újabb igei gondolatok hangzottak el. Innen a pár lépésre lévő San Salvador anglikán templom elé vonultunk. Itt a kisbusz csak a széles sugárút túlsó oldalán tudott csak megállni, így a metodista lelkésznő szavait csak a forgalom szüneteiben hallottuk. Innen már csak egy lépés volt a Sucre utcán lévő La Plata Folyói Evangéliumi Egyház (Iglesia Evangelica del Rio de la Plata) temploma, ahol az Istentisztelete tartottuk. A templom zsúfolásig megtelt, még a lépcsőn is ültek (többek között mi is). A meleg idő és a nagy tömeg miatt a templom belseje hamar fülledtté vált, de az Istentisztelet megérte a kitartást.
A negyed gyülekezetei összefogásában valóban szépen ünnepeltük meg Nagypénteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése